Újfehértói GYKSZNK Kft.

Integrált gyümölcstermesztés
Elérhetőségeink:
4244 Újfehertó, Vadas-tag 2. Telefon: (42) 590-007,
Telefax: (42) 291-359
E-mail: info@ujfehertokutato.hu
Integrált gyümölcstermesztés
 
 

 

Integrált gyümölcstermesztés

Az integrált termesztés fogalmának, tárgyának meghatározására számos nemzetközi és hazai definíció született az e témával foglalkozó tudományos kutatók, technológia-fejlesztők és gyakorlati szakemberek részéről. Minden törekvés ellenére azonban ezek a meghatározások csak elviekben összegzik, összegezhetik az integrált gyümölcstermesztési technológia szakmai lényegét.
Európában 1992-ben a Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet Nyugatpaleark-tikus Regionális Szekciója (International Organisation for Biological Control/West Paleartic Regional-Section, IOBC/WPRS által létrehozott Bizottság dolgozta ki "Az Integrált Termelés és Intergált Gazdálkodás Meghatározása és Célkitűzései" című anyagot, amely megjelent az IOBC/WPRS Bulletin 1993. Vol. 16/1, majd a Növényvédelem, 1994. Vol. 30/1/szaklapokban. Azóta ennek alapján az IOBC/WPRS és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (International Society of Horticultural Science, ISHS) által kijelölt szakbizottságok elkészítették az almatermésűek (1994), a csonthéjasok (1996), a bogyós gyümölcsűek (1997) útmutatóját az integrált termesztés irányelveire és kritériumaira vonatkozóan, amelyek az előbbiekben említett szaklapokban szintén megjelentek.
Az IOBC/WPRS és az ISHS által kidolgozott integrált termesztés fogalmának keretén belül az Integrált Gyümölcstermesztés fogalmát úgy határozhatjuk meg, hogy "kiváló minőségű gyümölcs gazdaságos termesztése olyan körülmények között, amelyekben a környezet és az ember egészségének védelme érdekében a lehető legkisebb mértékre korlátozódnak az agrokémiai tényezők kedvezőtlen mellékhatásai".
A gyümölcstermesztő gazdák, társulások, új típusú szövetkezetek, stb., valamint termesztést "feldolgozást" értékesítést szervező, irányító, szaktanácsadó szakemberek számára a jó érthetőség és gyakorlati megvalósítás szempontjából az alábbiakban foglalható össze az integrált gyümölcstermesztés értelmezése:
Szigorúan előírt, nemzetközi (IOBC/WPRS, ISHS) EU, valamint nemzeti irányelvekre, kritériumokra épülő zárt termesztési-növényvédelmi technológiai rendszer, amelynek szempontjából a technológiai elemek, anyagok, eljárások, technikai eszközök

1. engedélyezett,
2. korlátozott,
3. tiltott kategóriákba sorolhatók.

Működik a többlépcsős monitoring (észlelő, előrejelző) rendszer.
Alapvető feladat


1. a termesztés-betakarítás,
2. a feldolgozás-tárolás,
3. az értékesítés-kereskedelem teljes folyamatában az irányelvek, kritériumok betartása, az előírt adatok, nyilvántartások hiteles vezetése, megőrzése és a gazdaságos termesztés megvalósítása.


Az integrált gyümölcstermesztést szervező, irányító szervezet által létrehozott belső ellenőrzés (termelői felelősség) és a hatósági ellenőrzés (állami garancia) eredményei alapján a végtermék "INTEGRÁLT TERMÉK"-ké (Integrated Product, IP) minősíthető és un. tanúsító márkavédjegyet kaphat!
Integrált növényvédelem
Az integrált növényvédelem (Integrated Pest Management, IPM) egyik meghatározó, fontos része az alábbiakban vázolt integrált gyümölcstermesztési rendszernek:


Optimális termőhely.
Biológiai alapok, vírusmentes szaporítóanyag.
Okszerű talajművelés.
Minőségi növényápolás, fitotechnika.
Takarékos, hatékony öntözés.
Harmonikus, környezetkímélő talajerő-gazdálkodás.
Integrált, környezetkímélő növényvédelem.


Nemzetközileg is példaértékű a Magyar Köztársaság 1991. évi LXXIX. Törvénye a földadóról, amely hazánkban először rendelkezik az "Egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén igénybe vehető adókedvezményről" (Magyar Közlöny, 1992. június 17., 62. szám). E törvény alapján jelent meg az FM Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztálya közleménye "Tájékoztató a környezetkímélő növényvédelemről" (a gyümölcs- és szőlőtermesztésben), valamint a biotermelésre vonatkozó nemzetközi normákról és követelményekről (MÉÉ. XLIV. évf. 16. szám, 1993. szeptember 3.), amely a Magyarországon engedélyezett növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, a hatóanyagoknak megfelelően zöld, sárga, piros kategóriába sorolta első alkalommal.
Azóta a kijelölt szakmai bizottságok növénykultúra csoportonként folyamatosan figyelemmel kísérik és korrigálják az egyes növényvédő szer hatóanyagok besorolását, így az almaültetvényekben alkalmazható zöld és sárga jelzésű készítményeket.
Az ezredfordulón Európában kialakult helyzetet figyelembe véve, humán-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból "az Európai Parlament felhívta az Európai Bizottságot, hogy hozzon erélyesebb intézkedéseket a gyomirtók és más növényvédő szerek zabolátlan használatával szemben, mert a friss zöldség, gyümölcs és gabona összetételében nő a vegyszerek aránya. Belgiumban különösen érzékenyen reagált a kormány és a sajtó, mert a legfrissebb uniós felmérések szerint itt a legrosszabb a helyzet: a zöldség, gyümölcs, gabona 8,6 százaléka a megengedettnél magasabb mértékben tartalmazza a növényvédő szerek nyomait, ami nemcsak a fogyasztó egészségének árt, hanem a talajvizek állapotát is rontja".
Ennek is következménye, hogy az EU 2003. július 1. időponttól mintegy 320 növényvédő szer hatóanyag forgalmazását tiltotta be az engedélyezett közel 830 hatóanyagból. Az elkövetkezendő években további jelentős betiltások várhatóak, amelyek természetesen Magyarországra is érvényesek.
A növényvédő szereknek nem a célszervezetekre, hanem a hasznos élőszervezetekre (paraziták, predátorok stb.) gyakorolt hatásának megállapítása céljából az EU-ban az "Európai Közösségek Hivatalos Lapja"-ban (1997. 09. 27., L265. szám) megjelent az "Egységes irányelvek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez" című szakanyag. A VI. mellékletben a rendelkezés 2.5.2.4. pontja alapján, ha a hasznos ízeltlábúak "több mint 30 %-a érintett a letális vagy szubletális laboratóriumi vizsgálatokban" nem adható ki a növényvédő szer engedély! A szelektivitásra és az integrált növényvédelmi rendszerekre vonatkozó bármilyen kérelmet megfelelő adatokkal kell alátámasztani.
Az integrált növényvédelem gyakorlati megvalósításában kiemelt jelentősége van a permetezés-technikának! Környezetvédelmi, biológiai hatékonysági, gazdaságossági, nem utolsó sorban humánegészségügyi szempontból az alma ültetvényekben a művelési módhoz, az ültetvény korához, a korona nagyságához, a tenyészterülethez igazodóan kell megválasztani és beállítani a növényvédő gépet, hogy a permetlé a leghatékonyabb módon kerüljön a célfelületre.
Az 5/2001. (I.16.) FVM rendelet "a növényvédelmi tevékenységről" módosítása következtében újszerűen, a növényvédelmi szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetezőgépek "időszakos felülvizsgálata" két évenként 2005. január 1. napjától kötelező!
Gyakorlati szempontból igen hasznosak VARGA LÁSZLÓ kisvárdai gyümölcstermelő szakember korszerűsítési törekvései a FORRÁS permetezőgépek típusainál, ahol különböző terelő lemezekkel, azok variációs beállításával "az integrált követelmények megfelelőn állítható be a permetezőgép és végezhető el a permetezés" az almaültetvény sajátosságaihoz igazítva. A TUZSÉRON 2003. augusztus 27-én megtartott gépbemutatón igen elismerően nyilatkoztak a nagyszámban résztvevő almatermesztők, kiemelve a permetezőgépeknek az integrált növényvédelmi igényekhez igazodó műszaki fejlesztések fontosságát.

 

 
   Home    Történet   Kutatás-fejlesztés   Szaktanácsadás   Pályázataink  Kutatónap   Oktatás   Integrált gyümölcstermesztés  
   Munkatársaink    Szt. kezelési szabályzat   Gazdasági beszámoló   Hasznos oldalak    Webes levelezés   Közérdekű információk   Kapcsolat
2006 Copyright Information or Info@ujfehertokutato.hu